A templomunkkal kapcsolatos történésekről az alábbi sorokban emlékezik meg a Pest megye műemlékei II. kötet 233-236. (Magyarország műemléki topográfiája V. kötet. Szerkesztette Dercsényi Dezső Budapest 1958.)
A községnek már a XV. században volt temploma és plébániája. Az esztergomi érseki helynök 1470-ben az üllői plébánost bízta meg, hogy a budai pálosok kenderesi birtokán erőszakoskodó Kenderessy Balázst kiközösítse. A templom az 1673. évi térképen még látható. A XVII. században reformátussá lett lakosság a katolikus templomot elfoglalta. Althann M. Frigyes püspök 1719-ben foglalta vissza a templomot és 1727-ben állította vissza a plébániát. Hozzátartozott Ecser, Gyömrő, Maglód, Monor. A templomot Arbay János restauráltatta az 1730-as években és oltárokkal látta el. A keletelt templom kőből épült, kicsi és szúk volt. Festett fa mennyezet fedte, boltozatos sekrestyéje, kétablakos hajója volt, mindkét oldalán kórussal, s a bal oldalt kis kápolnával. A szentélyben kő szószék állt. Felszerelési tárgyai közöl egy aranyozott ezüst monstranciát Kostyán Imre Pest vármegye bírája adott. Ezt a régi templomot 1752-ben a váci káptalan lebontatta, s ugyanezen évben építette a jelenlegit. Az előbbi valószínűleg a jelenlegi templommal szemben lévő tanácsháza helyén állt, ugyanis az itt állott épület lebontásakor erre valló alapfalakat és téglákat találtak. Az alapkövet 1752. szeptember 14-én tették le. Keresztelő Szent János tiszteletére 1757. június 25-én szentelték fel. Márthonyi Pál kanonok két nagy harangot (8 és 6 q) adott a templomnak. A régi templomból származik Szent Ferenc stigmatizációjának oltára, amelyet S. Benő 1697-ben állíttatott fel, majd 1727. július 19-én Berkes András püspök szentelt fel. Keresztelő Szent János tiszteletére a főoltárt 1760. július 8-án szentelte fel Eszterházy Károly váci püspök.
A Szentháromság oltár és a szószék 1760-ban Kostyán Imre és felesége, Himer Regina adományából készült. A Pieta oltárt 1764. július 15-én szentelték fel. 1778-ban sekrestyésszekrényről és egy kis szekrényről gondoskodtak.
1779-ben a Kostyán-házaspár adományából füstölőt és naviculát szereztek be. 1781-ben négy zászlót, a pesti harangöntőből 56 fontos harangot vettek, továbbá aranyozott ezüst kelyhet kaptak paténával Eszterházy Pál pécsi püspöktől. 1784-ben pesti szobrásztól szép Mária-szobrot szereztek be. 1791-ben újonnan cserepeztették a templomot. 1793-ban két casulát vett Szerdahelyi Gábor püspök a budai depositoriumból: az egyik ezüsttel szőtt anyagból való (60 forint), a másik fehér színű, közepe piros (50 forint). Sajerman József 1801-ben keresztet állíttatott fel a templom mellett. A régi kanonoki alapítványból nagyon szép arany s pirosmintás, fehér selyem pluvialét vettek 1803-ban 100 forintért. 1808-ban a főoltárra új tabernákulumot készíttetett Tille József váci kanonok. Ugyanezen évben szürke selyem, színes virágokkal díszített casulát ajándékozott, amelyet arannyal átszőtt alapon selyemmel hímzett virágok díszítettek.
1811-ben renoválták a templomot. 1828-ban Segítő Szűz Mária-képet adott Angel N. Festő. 1829-ben Schimpl József helybeli plébános Szűz Mária-képet adományozott a templomnak. 1836-ban Banhejer Tóbiás pesti orgonakészítővel szerződtek, hogy az orgonát kijavítja 83 forintért. 1843-ban új főoltárt márványoztatták Maurer Pál márványozóval és Pesky A. festő új képet készített, ezekért 3625 forintot fizettek. Új sekrestyeajtót is készíttettek. 1845-ben javították a templomot.
1851-ben a templomtornyot 1555 forintért javították. 1886-ban zsindelyezték. Majd 1911-ben rézzel fedték a tornyot. 1903-ban ujjáöntették Turi Ferenc pesti harangöntővel a Szűz Mária tiszteletére szentelt harangot, amelyet Bus István és felesége, Gregus Erzsébet adományozott. Ezenkívül akkor még három harangjuk volt: Szent János (3,3q), Szent Borbála (80 kg) és Szent József (180 kg). Az utóbbit Kuntz Jenő és felesége, Fabricius Jozefina lőbpusztai birtokos adta.
1904-ben a Jézus Szíve, a Lourdes-i Mária, és a Fájdalmas Anya oltárokat, továbbá a Szent Antal-, Szent Erzsébet- és Szent István-szobrokat szerezték be. 1944-ben bombát kapott, s a torony felső két szakasza és a főhomlokzat bal oldali része leomlott, a tetőzet beszakadt. 1947 szeptemberében felépült a homlokzat s a torony, 1949 tavaszán elkészült a tetőzet. Az újjáépítés 200.000 forintba került. 1951-ben festették ki a templomot, falképeit Farkas Mihály festő készítette.